Vasvár – V. Németh Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként a helyi termékek előállítását és termelői piacra juttatását jelentősen megkönnyítő rendelkezéseket tartja a minisztérium tavalyi legjelentősebb vívmányainak.
- Ha az idei év egyik eredményét kellene kiemelnem, akkor mindenképpen a helyi termékekkel kapcsolatos előrelépést említeném elsőként. Mára ugyanis látjuk a jogszabályváltozások és a támogatások eredményét – mondja V. Németh Zsolt.
- Már 2010-ben megkezdtük az ezzel kapcsolatos munkát. A kistermelői rendelettel lehetővé tettük például, hogy a termelők 40 kilométeres körzetben könnyebb feltételekkel értékesíthessék termékeiket: tejet, tojást, húst, lekvárt, sajtot, kolbászt. Ezt követte a közbeszerzési törvény módosítása, amellyel a közétkeztetésben eltöröltük a közbeszerzési kötelezettséget, így a helyi termelők anélkül szállíthatták be termékeiket a konyhákra. Aztán jöhetett a kereskedelmi törvény módosítása, amely a termelői piac nyitását csak bejelentési kötelezettséghez kötötte. Ezekkel a rendelkezésekkel azokat a szabályokat irtottuk ki a rendszerből, amelyek túlterjeszkedtek az európai uniós előírásokon. Mert miért legyünk mi pápábbak a pápánál? – kérdezi az államtitkár, aki a sikerek között említi az őshonos tájfajták szaporításáról szóló rendeletet is. Korábban ugyanis a nemzeti fajtajegyzékre csak világfajták kerülhettek fel, így az őshonos gyümölcsfák eltűntek a faiskolákból. Szerencsére ez a tendencia is megfordult, és az országban szaporodnak az őshonos gyümölcsfajtákkal beültetett tündérkertek.
- A termelői piacok létrehozására pályázatot írtunk ki, sőt, arra ösztönöztük a településeket, hogy a szépítészeti beavatkozások helyett inkább ilyen pályázatokat küldjenek. De írtunk ki pályázatot kis élelmiszer-ipari üzemek létrehozására is. Igaz, már az előző kormányzat is megkísérelte a vágópontok kialakításának támogatását, de akkor az egész országból csupán két pályázó volt. Ez érthető is, hiszen miért nyitott volna bárki vágópontot, ha a termékét nem tudja piacra juttatni? Most, hogy a helyi termékek zöld utat kaptak, harmincheten pályáztak vágópont kialakítására – mondja, és közben megsúgja, hogy vasi nyertes is lesz a pályázaton.
V. Németh Zsolt szemléletbeli váltásról is beszél. Azt mondja, nem mindegy, hogy miként tekintünk az agráriumra. Hiszen, ha mint iparszerű tömegtermelést nézzük, akkor csupán egy ágazat a sok közül. És megint más, ha látjuk a vidékfejlesztési hatásait is. Az agráriumnak ugyanis nem csak az a feladata, hogy egészséges, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a vidéket, az is fontos, hogy a termelés révén megóvjuk a termőföldjeink, vizeink minőségét, magát a kultúrtájat, és a közösségeket, benne az emberrel. És – mint mondja – nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az Európai Unió is ehhez adja a támogatást, nem a termeléshez.
- A minisztérium nevének megváltoztatása (földművelésügyi és vidékfejlesztésiről vidékfejlesztésire) is a szemléletváltást jelzi. Fontos ugyanis, hogy a célt ne keverjük össze az eszközzel. Maga az agrártermelés ugyanis eszköz ahhoz, hogy a vidék megmaradjon. Az EU külön tematikus alprogramot ír ki az élelmiszerlánc lerövidítésére, és mi is támogatjuk a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat kialakítását. Az EU-ban egyébként ez nem csak piaci rés: Franciaországban az élelmiszerek húsz százalékát közvetlenül a termelőtől vásárolják a fogyasztók. Éppen a közvetlen értékesítés miatt tartjuk fontosnak, hogy a Leader-rendszer átalakítása során a városokat – mint a helyi termékek felvevőpiacát – is bevonjuk az együttműködésbe. És ha már Leader: a közösség által irányított helyi fejlesztés (ami maga a Leader-módszer) eddig csak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból táplálkozott, a jövőben azonban lehetőség lesz arra, hogy több alapból (például a regionális és szociális alapból is) is forráshoz jussanak a közösség vezérelte fejlesztések jegyzi meg V. Németh Zsolt, aki szerint ezért is fontos, hogy – felkészülve a több alapú tervezésre – elkezdték az együttműködést a többi tárcával.
V. Németh Zsolt szerint a 2007-től 2013-ig tartó programozási időszak vége felé tartva még fontosabb cél, hogy az EU-s forrásokat maradéktalanul fel tudjuk használni. Az általa felügyelt Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásainak 96 százalékát sikerül lekötni az év végéig, és addig a források 52 százalékát ki is fizetik. Ebből automatikusan adódik is a következő feladat: a kifizetések felgyorsítása. V. Németh Zsolt egyébként jelentős sikerként könyveli el azt is, hogy a pályázatok elbírálási idejét meg tudták felezni, és a legtöbb pályázatról a korábbi 14-16 hónap helyett 5-6 hónap alatt döntenek, de vannak olyan pályázatok is, amelyek akár két hónap alatt is lezongorázhatók.
Forrás: vaol.hu
Zöld út a helyi termékeknek és a termelői piacnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése