Pontosan nem tudjuk mikor készült az első sajt, de már i. e. 4000-ben része volt a sumér étrendnek (tehén- és kecsketejből készítették). Az sem tudjuk, hogy a sajtkészítés folyamata mikor és hogyan alakult ki, de valószínűleg véletlenül. Egy legenda a kelet-ázsiai nomád törzseknek tulajdonítja a felfedezést. Ez a törzs állati bőrből készült táskákban, tömlőkben hordott magával tejet a lovas portyázások alatt. Mivel tömlőt állati gyomorból is készítettek, előfordulhatott, hogy az egyikben maradt némi alvasztóenzim (rennin). Ez az enzim és a sivatag forrósága a ló mozgása együtt megalvasztotta a tejet vagyis elválasztotta a savót és a túrós aludttejet.
Így keletkezett egy frissítő ital a savó és egy tápláló, magas fehérjetartalmú étel a sajt, amelyet később lyukas cseréptálakban vagy nádkosarakban szárítottak. Hamarosan rájöhettek arra is, hogy az alvadékot érlelve javítani lehet az állagon, annak eltarthatóságán és a préseléssel formálni is tudták a sajtot. A pontos eredet tehát nem tiszta. Nagy valószínűséggel Kis-Ázsiából érkezett Európába, ahol a rómaiak átvették, továbbfejlesztették és felvirágoztatták. Azóta a sajtot az egész világ megismerte és megszerette, olykor talán sajtfüggő is lett néhány hódolója. Szinte bármelyik emlős állat tejéből készítenek ilyesmit. Skandináviában rénszarvastejet, Tibetben jaktejet, Oroszországban kancatejet is használnak. Manapság egyesek pedig odáig vetemednek, hogy házi sajtkészítéshez fognak.
A sajt múltja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése