Egy baranyai máktermelő szerint sokan magyarként árulnak külföldről behozott mákot. Az ellenőrzés nem csak a mákra vonatkozóan nehézkes.
– Hogy miért nem írom ki az árát? Mert úgy legalább megkérdezik – nevetett egy idősebb árus a pécsi vásárcsarnokban, amikor portékája ára után érdeklődtem.
Nem ő volt az egyedüli így okoskodó, ugyanakkor szabálytalankodó kofa. Valaki megsúgta: az „ár nélküliség” amiatt is jó, mert a rafináltabbak látszatra „árazzák be” az érdeklődőt. Sajnos gyakorta és több helyen a származási hely sincs feltüntetve, miközben ez a kereskedőknek kötelező, akkor is, ha hazait árulnak. Az őstermelőkre e szabály nem vonatkozik. Kérdésre azonban többen is kötélnek álltak, és pontosan elmondták, honnan származik zöldség, a gyümölcs. Más kérdés, hogy ki számít őstermelőnek, és honnan tudja meg ezt a piacon valaki? És ki az, aki tényleg őstermelő, és ki az, aki csak annak mondja magát? Kevesen hirdetik őstermelőségüket, pedig egyre többen keresik a megbízható, hazai forrást.
Ha régóta ismert, megbízható árustól vásárolunk, akkor nagy eséllyel nem viszünk haza olyan külföldi árut, amit magyarnak gondolunk Ha régóta ismert, megbízható árustól vásárolunk, akkor nagy eséllyel nem viszünk haza olyan külföldi árut, amit magyarnak gondolunk
Lapunknak egy baranyai máktermelő arra panaszkodott, hogy az árult mák többsége nem hazai, hanem kínai, cseh, szlovák, illetve olasz. Baja azzal volt, hogy az importmákot egyesek úgy mérték, mintha őstermelők lennének, s az saját terményük lenne. Hasonló információi voltak babról, lencséről, fokhagymáról, gyümölcsökről is.
Ezt más pécsi piaci árusok is tudni vélték. Kiegészítve azzal, hogy többen őstermelőnek mondják magukat, de se kertjük, se földjük nincs, a nagybaniról hoznak zöldséget-gyümölcsöt. Persze, aki rengetegféle árut árul, nagy mennyiségben, és túlontúl szabályos terményeket, az valószínűleg nem maga hajladozott a földeken.
A piacokon több hatóság, több szempontból is ellenőriz, és persze a piac-felügyelőség is eljár. A fogyasztóvédők azt nézik, kiírták-e az árat, jól mérték-e le a kiválasztott mennyiséget, kaptak-e nyugtát a vevők. A növényvédelmi felügyelők a friss zöldség-gyümölcs minőségét, származását ellenőrzik. Az őstermelők esetében megnézhetik, hogy a bejelentett földeken folyik-e termelés. Hasonlóan járnak el az állategészségügyi hivatal ellenőrei is. Azt már nehezebb ellenőrizni, hogy az adott földről mennyi, és hányféle terményt adnak el valójában.
Több árus is panaszkodott, hogy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt elővették, arról azonban senki sem hallott, hogy az áru származásával összefüggő megtévesztés miatt kellett volna bárkinek is felelnie.
Az EU-n kívülről érkező árut belépéskor ellenőrzik
Habár az Európai Unión kívülről érkező áruk egy része olyan termény, amelyről szemlátomást tudni lehet, hogy nem a földrészen termett (banán), de sok olyan is akad, amelyeket nem csak egzotikus országokból szállítanak hazánkba, hanem az európai mediterrán államokból (narancs). A nem uniós országból származó cikkeket abban az országban vizsgálják meg szúrópróbaszerűen, és ellenőrzik le a szállításhoz, behozatalhoz szükséges papírokat, engedélyeket, amelyben beléptetik az árut az EU területére.
Ekkor kerülnek be a szállítmány legfontosabb adatai egy olyan adatbázisba, amely minden tagállam megfelelő nemzeti hatósága, a magyar hatóságok számára is elérhető. E nyilvántartási rendszernek köszönhetően vissza lehet követni az áru útját a beszállítóig, ha probléma merülne fel.
Egyre kevesebben mennek külföldi nagybanira
Habár néhány éve még több pécsi-baranyai piaci árus is azt mesélte, hogy hetente, kéthetente útra kel azért, hogy külföldről, elsősorban Olaszországból, Padovából, Udinéből hozzon Pécsre kínálnivalót, most többen is azt mondták, legfeljebb Budapestig utaznak. Ezt nem meglepő módon elsősorban a jelentősen megnövekedett üzemanyagdíjjal, illetve a válság miatt csökkenő kereslettel, az egyre inkább árérzékeny vásárlókkal magyarázták. A piacokon, a pécsi vásárcsarnokban árusító kereskedők többsége a helyi, vagy a pesti nagybaniról szerzi áruját.
A kereskedők a jórészt import áruval egymással, és a nagy multikkal versenyeznek. Többen panaszolták, hogy az olcsó áruházláncok terjedésével egyre több vevőt veszítettek, korábban piacképesebb árakat tudtak kialakítani az áruházakkal szemben.
Forrás: bama.hu
A piaci árusok között ál-őstermelők is lehetnek
Az agrárágazat legrangosabb szezonnyitó rendezvénye, az AGROmashEXPO 2013-ban is a megszokott január végi időpontban várta az agrárium szereplőit, a szezon előtti első megmérettetésre. Ebben az időszakban ez az egyetlen rendezvény Magyarországon, melyen bemutathatják újdonságaikat a gyártók és forgalmazók. A 2013-as év kuriózuma volt, hogy az AGROmashEXPO-val egy időben, egy helyen, társrendezvényeként kerül megrendezésre az AgrárgépShow. A széles kínálat jegyében a szervezők tovább bővítették a tematikát, így bekerült a csomagolás, a vízgazdálkodás és a megújuló energia mezőgazdasági célú hasznosítása is.
