Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országa

A Vidékfejlesztési Minisztérium reagálva a Greenpeace Magyarország Egyesület megkeresésére közleményben is megerősíti, hogy hazánkban a méhészet kiemelten fontos gazdasági tevékenység a méztermelés agrárgazdasági jelentősége miatt is.

A méztermelés olyan mezőgazdasági területeinken is folyik, ahol az elmúlt tíz évben, évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel csávázott vetőmagokkal.

Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatakor, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai alátámasztják.

Hazánkban a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban. 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, a méh-populációsűrűség 11 család/km2 feletti.

A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 %-át, az állattenyésztésnek mintegy 3 %-át adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18 – 20.000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez, kiváló minőségű méhészeti termékekkel látják el hazánk valamint az Európai Unió többi tagállamának lakosságát.

Fontos azonban kiemelni, ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő-szereket, nincs helyettesítő termék, és megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés. A méhészeti és a növénytermesztési ágazat egymásra épül. Az említett haszonnövények termőterületeinek csökkenésével megnőhet a szabadon porzó kalászosok vetésterülete, ezzel csökken a méhlegelők nagysága, és a termesztett növényfajok változatossága ami a természetes egyensúly felbomlásához vezethet. Azzal, hogy a méhek beporozzák a haszonnövények virágait, javul azok szemkötődése, ami a növénytermesztőknek is hasznos. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is.

A neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatos álláspont kialakítása során, továbbra is folytatni kívánjuk a széleskörű társadalmi egyeztetést, a szakmai és a társadalmi szervetek bevonásával.

A legutóbbi tanácsi ülésen egy brit javaslat alapján felmerült, hogy a Bizottság csak további tudományos vizsgálatok, és szántóföldön végzett kísérletek után hozza meg döntését a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek esetleges tiltásáról. Hazánk mellett további 10 tagország támogatta a brit véleményt, és kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül javaslatát és végezzen további hatástanulmányokat. A közeljövőben az Európai Unió Feljebbviteli Bizottsága tárgyalhatja a kérdést.

Forrás: VM

Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országa

Fiatal Gazda 3.0 - Komplex ismeretátadási program ökológiai gazdálkodóknak

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a fiatal ökogazdák számára 2013-ban tematikusan egymásra épülő képzési programot szervez, szakavatott előadók, tapasztalt gyakorlati szakemberek és az ágazatban érdekelt intézmények közreműködésével. A program első, „Biogazdálkodás és menedzsment” című kétnapos moduljára 2013. április 12-13-án kerül sor, Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A programsorozat tervezett tematikája és az első modul részletes programja letölthető itt.

A részvételi díj: 6.000 Ft/nap ebéddel, szünetekben frissítővel. Két nap együtt 10.000 Ft, előjelentkezéssel (április 5-ig) 8.000 Ft. On-line jelentkezés az első modulra itt.

Segítsen megtervezni a Fiatal Gazda képzési program további menetét! Az alábbi felméréssel jelezheti felénk, hogy mely témákban és helyszíneken, milyen időpontban szeretné, ha szakmai és terepnapot valósítanánk meg. Igényfelmérés a második modulra itt.

Fiatal Gazda 3.0 - Komplex ismeretátadási program ökológiai gazdálkodóknak

Márciusi agrár határidők

- A szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez a 2013. évben nyújtandó támogatás kifizetésének igénylése
2013. március 4 – 2013. március 18.

- Kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program résztvevőinek nyilatkozat benyújtása a vállat kötelezettségek teljesítéséről

2013. március 15., mivel azonban munkaszüneti napra esik, így a nyilatkozat végső benyújtási határideje
2013. március 18.

- A nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylése

a közlemény kihirdetésétől a rendelkezésre álló keret kimerüléséig, de legkésőbb 2013. március 29-ig

- A húsmarha és juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program alapján megállapított támogatási jogosultság átruházási kérelmének benyújtása
tárgyév február 1. – április 1.

- Szőlő szerkezetátalakítás és átállítás- Egyéni terv benyújtás
2013. március 1. – 2013. március 31.

- A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatás keretében a támogatási összeg fennmaradó 10 %-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről    2013. március 1. – 2013. március 31.

- Az elkülönített bogyós gyümölcs támogatásról szóló 33/2012. (IV. 2.) VM rendelet alapján megállapított bogyós gyümölcs támogatási jogosultság átruházási kérelmének benyújtása    minden év március 1. – április 1.

Mindezek mellett ne feledjétek, hogy március 31. a határideje a földhasználat bejelentésének is!

Márciusi agrár határidők

Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a biogazdálkodás területén

Magyarország reményeink szerint díszvendégként jelenhet meg a 2014-es nürnbergi BioFach szakkiállításon és vásáron- közölte Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy szakmai rendezvényen.

Európa legnagyobb nemzetközi bioszakvásárán a díszvendégként való megjelenés kiemelkedő lehetőséget biztosíthat a minőségi biotermékek, valamint hazánk bemutatkozására is – húzta alá Tóth Katalin.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a biogazdálkodás területén, amit célszerű még jobban kihasználni. Hozzátette, a biogazdálkodás világszerte fejlődő ágazat, folyamatosan növekszik a termelés és a fogyasztás is, ugyanakkor a verseny is fokozódik ezen a területen. Tóth Katalin leszögezte, a kiváló minőségű, magas beltartalmi, hazai termesztésű és feldolgozású biotermékek jelentős exportlehetőséget képviselnek, valamint kiválthatnák a beáramló import biokésztermékeket, javítva a mezőgazdaság, illetve a hazai kereskedelem mérlegét.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai ökológiai gazdálkodás további térhódítása előnyös az egészség és a hazai környezet számára is.

Bejelentette: megkezdődött a Nemzeti Vidékstratégiában szereplő „Ökológiai gazdálkodás program” akciótervének kidolgozása, amely a 2014-2020 közötti időszak teendőit fogalmazza meg. Ezek között szerepel például a piaci igényekhez alkalmazkodó termelésnövelés és a feldolgozás fejlesztése, az ökológiai gazdálkodásból származó termékek népszerűsítése, a fogyasztói tudatosság és bizalom növelése, valamint termelői-fogyasztói hálózatok létrehozása.

Tóth Katalin azt is elmondta, hogy a szaktárca azzal is segíti a biogazdálkodókat, hogy mostantól a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt péntekenként a Vidék Mustrán rendszeresen standot biztosít számukra.

Forrás: VM

Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a biogazdálkodás területén

Szerelmem, szalonna

Néhány évvel ezelőtt egy anyaországi barátom muszlimmá lett.

Egészen komolyan gondolta a dolgot, azóta is (igaz)hívő ember. Kicsit csóváltam a fejem, aztán mondom magamnak, nem tragédia, valahol mégiscsak testvérek vagyunk mi Ábrahám kebelén, keresztények, muszlimok és zsidók, bármilyen balhés család is vagyunk amúgy.

Na de eljött az idő, amikor találkoztunk egy üveg sör meg egy ásványvíz mellett. Mondom neki: Ember, megértek én mindent. De azt áruld el, hogy az Istenbe’ lehet kibírni egy életet disznóhús nélkül?!

Amire Ő azt mondta: „Miért, hogy lehet kibírni egy életet egyetlen nővel?!”

Ami korrekt, az korrekt, majdnem igazat adtam neki.

Azért mégsem. Mert most, ahogyan telnek az évek, negyvenévesen egyre fontosabb számomra a szalonna, és egyre kevésbé fontos a… izé… khm, na.

Valamikor fiatal koromban egész kondákat adtam volna egy picurka hmmm…, na meg most a szalonnaevést is nehéz abbahagyni, jöjjön bár minden csábosságával a Miss Hustler.

A potenciának vagy libidónak ehhez semmi köze. Öregedünk és bölcsülünk.

Olyan nékünk, erdélyieknek ― különös tekintettel a székelyekre ― a szalonna, mint eszkimónak a fókazsír, és amerikainak a hamburger. A szalonna akkor is jó, ha éppen rossz.

Rossz szalonna nincsen, csak jóllakott ember.

Az ember legfinomabb barátja a disznó.

A koleszterint, akárcsak a női orgazmust, gonosz, liberális emberek találták ki, hogy többé semmiben ne találjunk örömet.

Erre azért falni kellene egyet, vereshagymával, házikenyérrel, szalonnát. Meg némi pálinkát is utána. Mert ez köztudomásúlag elégeti a női(es) sivalkodást.

Ahol disznó van, ott ember is van, legalábbis volt.

Ahol ember van, ott disznó is van, még olyan helyeken is, ahol a disznyó tisztátalan állatnak számít, és ezt semmiféle háremmel nem lehet kompenzálni.

Szeret minket a Jóisten, adott disznót, ha nem nekünk, akkor a szomszédnak, sógornak, rokonnak, aki ad kóstolót.

Jómagam az év 365 napjában napi háromszor vagyok képes szalonnát enni, füstölve, abálva, sütve, egyszer még nyersen is megkóstoltam, ez azért nem nekünk való, ezt hagyjuk ki.

A rendes szalonnában van egy kis húscsík, ami a rendes mészáros keze munkáját dicséri, a rendes szalonnát megáztatják sós vízben, a rendes szalonnát megfüstölik, a rendes szalonnát bepaprikázzák és megfokhagymázzák, a rendes szalonna kemény és omlós, mint a mogyoró, a rendes szalonnának a bőréhez képest a rágógumi tápos úri faxni.

Ha nem rendes a szalonna, akkor is tud finom lenni, lehetőleg ne legyen két ujjnál vastagabb.

Ha vastagabb, akkor is lehet finom.

Ha én költő volnék, ami nem vagyok, bármennyire is elvetemült legyek, ódát írnék a szalonnához.

Próbáljon csak meg egyszer valamiféle elvetemült vegetáriánus fehérnép szűzpityókalevest vinni például egy csángó kaszásnak. A kórházi kezelés felét állom.

És most szívéhez kaphat mindenféle orvos, egészséges életmód hirdetője, a Krisna-hívőkről nem is beszélve. Nem én mondom, a történelem mondja: lényegesen kevesebb ember halt meg a szalonna miatt, mint ahányan amiatt, hogy nem volt szalonnájuk se’.

A disznónak, ami amúgy szimpatikus állat, és ilyenekkel már megtanultunk együtt élni a világnak ezen szegletén: egyetlen célja van: táplálni bennünket. Semmiféle más szerepe nincs az evolúciós láncban. Ha a disznók kihalnának, amitől Isten is őrizzen bennünket: mindössze „csak” az emberiség jobbik része halna meg, és maradnának utánunk a planktonok, ami engem speciel kicsit vigasztal.

Gyimesi ember lévén, még annyit mondanék, hogy aki nem tud bicskával, házikenyérrel, jó túróval és vereshagymával szalonnát enni, az tekintse magát a civilizációs versenyfutás örök vesztesének.

György Attila, Háromszék

Forrás: erdely.ma

Szerelmem, szalonna

Őstermelői igazolvány kiváltásnak ügyrendje

A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet lapján

Az őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes

• 
  

  Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságán vagy

  
  


• 
  

  a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalok falugazdász irodáiban vagy

  
  


• 
  

  a Kormányablaknál lehet benyújtani.

  
  

Az ügyintézést gyorsíthatja, ha a szükséges nyomtatványokat kitöltött állapotban nyújtja be.

228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete:

- Az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelem, adatnyilvántartó és változásbejelentő lap

- Nyilatkozat, illetve változásbejelentő lap a saját gazdaságról és a …. évi termelésről

- Nyilatkozat a társadalombiztosítási jogviszonyról

2. számú melléklet:

- Őstermelői igazolvány, az ügyintézés során kerül kiállításra

3. számú melléklet:

- Értékesítési betétlap, az ügyintézés során kerül kiállításra

Fentiek csupán iránymutatási célt szolgálnak, azok helyességéért, aktualitásáért a havastanya.hu nem vállal felelősséget.

Őstermelői igazolvány kiváltásnak ügyrendje

Háztáji agronómusok segítik majd a kiskertet művelőket

Várhatóan jövőre kialakul a kiskertet művelők számára szakmai segítséget nyújtó háztáji agronómusok hálózata Magyarországon – jelentette be a vidékfejlesztési miniszter az Agrár Sajtóklub keddi rendezvényén, Tiszafüreden.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: ma mintegy 200 ezer hektárra tehető a zártkertek teljes területe Magyarországon. “Ezeket a kis parcellákat azonban nem szabad maradékszámba venni, mert a hazai agrárium aranytartalékai” – fogalmazott.

Rámutatott: a háztáji gazdálkodás elsorvasztása egyértelműen káros jelenség volt. A nagy kereskedelmi láncok a rendszerváltás óta leszoktatták a kiskert műveléséről és az otthoni állattartásról az embereket, mondván, olcsóbb a boltban megvenni a húst, a zöldségfélét és a gyümölcsöt.

Emlékeztetett: a tárca számos, a helyi termelést és értékesítést ösztönző programot, illetve mozgalmat indított útjára az elmúlt években, amelyek már a szemléletváltást tükrözik. Gondot okoz azonban, hogy a háztáji gazdálkodás folyamatosságából kiesett 15-20 év, és ezzel együtt a szaktudás egy része is elveszett – tette hozzá.

Jelezte: a leendő háztáji agronómusokat is képezni kell majd, mielőtt munkába állnának, mert “a mai szakembereket nagyüzemi szemlélettel oktatják”.

Kérdésre válaszolva a miniszter kitért arra, hogy a kiskertek többlettermését elsősorban a helyi piacokon és a gyermekétkeztetésben lehet és érdemes értékesíteni. Ezekre jelenleg is van igény, a biotermékek iránti érdeklődés pedig dinamikusan növekszik. A sikeres piacra jutás feltétele a kapcsolatok kiépítése a gazdatársadalom és a helyi vendéglátók, étkeztetők között – hívta fel a figyelmet.

Fazekas Sándor a találkozón beszélt a VM egyik legsikeresebb kezdeményezéséről, a tanyaprogramról. Ennek fontosságára rávilágít, hogy amíg 10 éve 250 ezren, addig ma 300 ezren élnek tanyán Magyarországon – mondta.

Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője jelezte: számos példa igazolja, hogy megfelelő marketingmunkával “trendivé tehetők” a helyi termékek. Megjegyezte: igazgatóságuk azon dolgozik, hogy a szolgáltatási és gasztronómiai kínálat egyedi jellegének erősítése mellett bővítse a régió klasszikus falusi magánszálláshely-kínálatát, ugyanis hiány van olyan szállásadókból, akik nem csupán “elhelyezést, hanem vendéglátást és gondoskodást” is nyújtanak.

Forrás: MTI

Háztáji agronómusok segítik majd a kiskertet művelőket

A globalitás ára

Frühwald Ferenc

Szinte naponta érkeznek megdöbbentő, sokkoló hírek az élelmiszerek nemzetközi vircsaftjának egyre brutálisabb bűncselekményeiről. Elképesztő módon és ütemben terjed tova egy-egy botrányt kiváltó szélhámosság, csalás, visszaélés. Mint az influenza vírus. Néha még gyorsabban és alaposabban. A legutóbbi lóhúsbotrány szinte pillanatok alatt behálózta egész Európát, köszönhetően a multi vállalatok határokon átívelő „áldásos” tevékenységének.

Nem csupán termékek, de termékcsoportok tucatjaiban találták meg a román hátasok húsának akárhány százalékát. Csak románt? Egy hangját eltorzító, nevét nem vállaló magyar lókupec szerint nem hogy leölt, de elhullott állatokból is készültek (készülnek?) igazi hamisítatlan, nemzeti szalagos „parasztkolbászok”. Jó paprikásan, jó fűszeresen. Ahogy kell. Ami aztán önálló életre kel, eljut falvakba, városokba, talán még külföldre is. Ugyanígy hozzánk is özönlik a kontrollálatlan termékfolyam az olcsóság jegyében.

Mikor jövünk már rá végre, hogy az élelmiszer bizalmi cikk. Termelését, előállítását nem volna szabad ugyanúgy kiszervezni, mint egy alsógatya szabását-varrását valahová Ázsiába, Afrikába. Még fel sem ocsúdtunk a lóvá tett lasagne feletti kábulatunkból, máris itt a szerb Aflatoxin, amely igazi hamisítatlan magyar „paraszt tejben” manifesztálódott. Honnan is jött az a tej akkor? Jászolhoz kötött fényes szőrű magyar tarkától? A hiszékeny vásárlónak szánt mesében biztosan.

Eközben papolunk élelmiszerbiztonságról, felügyeletről, szankciókról. A valóságban pedig kullogunk az események után. Jószerivel abban találnak kivetnivalót a hatóságok, amit éppen megvizsgálnak. Nem lenne egyszerűbb és egyben etikusabb is olyan termelési rendszereket támogatni (és csak azokat!), amelyek vállalják a folyamatközi ellenőrzéseket, nem csupán a végtermék sokszor fabatkát sem érő méricskélését? Hogy ilyen a mesében sem létezik?

Nyugodjanak meg, létezik. Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásnak hívják. Vagy magyarul egyszerűen csak bio-nak.

A globalitás ára