Wendell Berry gondolatával szeretnénk kellemes Húsvétot kívánni valamennyi bioélelmiszer és biogazdálkodás iránt érdeklődő, kedves Olvasónknak.
Jó locsolkodást!
A Vidékfejlesztési Minisztérium reagálva a Greenpeace Magyarország Egyesület megkeresésére közleményben is megerősíti, hogy hazánkban a méhészet kiemelten fontos gazdasági tevékenység a méztermelés agrárgazdasági jelentősége miatt is.
A méztermelés olyan mezőgazdasági területeinken is folyik, ahol az elmúlt tíz évben, évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel csávázott vetőmagokkal.
Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatakor, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai alátámasztják.
Hazánkban a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban. 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, a méh-populációsűrűség 11 család/km2 feletti.
A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 %-át, az állattenyésztésnek mintegy 3 %-át adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18 – 20.000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez, kiváló minőségű méhészeti termékekkel látják el hazánk valamint az Európai Unió többi tagállamának lakosságát.
Fontos azonban kiemelni, ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő-szereket, nincs helyettesítő termék, és megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés. A méhészeti és a növénytermesztési ágazat egymásra épül. Az említett haszonnövények termőterületeinek csökkenésével megnőhet a szabadon porzó kalászosok vetésterülete, ezzel csökken a méhlegelők nagysága, és a termesztett növényfajok változatossága ami a természetes egyensúly felbomlásához vezethet. Azzal, hogy a méhek beporozzák a haszonnövények virágait, javul azok szemkötődése, ami a növénytermesztőknek is hasznos. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is.
A neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatos álláspont kialakítása során, továbbra is folytatni kívánjuk a széleskörű társadalmi egyeztetést, a szakmai és a társadalmi szervetek bevonásával.
A legutóbbi tanácsi ülésen egy brit javaslat alapján felmerült, hogy a Bizottság csak további tudományos vizsgálatok, és szántóföldön végzett kísérletek után hozza meg döntését a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek esetleges tiltásáról. Hazánk mellett további 10 tagország támogatta a brit véleményt, és kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül javaslatát és végezzen további hatástanulmányokat. A közeljövőben az Európai Unió Feljebbviteli Bizottsága tárgyalhatja a kérdést.
Forrás: VM
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a fiatal ökogazdák számára 2013-ban tematikusan egymásra épülő képzési programot szervez, szakavatott előadók, tapasztalt gyakorlati szakemberek és az ágazatban érdekelt intézmények közreműködésével. A program első, „Biogazdálkodás és menedzsment” című kétnapos moduljára 2013. április 12-13-án kerül sor, Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A programsorozat tervezett tematikája és az első modul részletes programja letölthető itt.
A részvételi díj: 6.000 Ft/nap ebéddel, szünetekben frissítővel. Két nap együtt 10.000 Ft, előjelentkezéssel (április 5-ig) 8.000 Ft. On-line jelentkezés az első modulra itt.
Segítsen megtervezni a Fiatal Gazda képzési program további menetét! Az alábbi felméréssel jelezheti felénk, hogy mely témákban és helyszíneken, milyen időpontban szeretné, ha szakmai és terepnapot valósítanánk meg. Igényfelmérés a második modulra itt.
- A szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez a 2013. évben nyújtandó támogatás kifizetésének igénylése
2013. március 4 – 2013. március 18.
- Kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program résztvevőinek nyilatkozat benyújtása a vállat kötelezettségek teljesítéséről
2013. március 15., mivel azonban munkaszüneti napra esik, így a nyilatkozat végső benyújtási határideje
2013. március 18.
- A nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylése
a közlemény kihirdetésétől a rendelkezésre álló keret kimerüléséig, de legkésőbb 2013. március 29-ig
- A húsmarha és juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program alapján megállapított támogatási jogosultság átruházási kérelmének benyújtása
tárgyév február 1. – április 1.
- Szőlő szerkezetátalakítás és átállítás- Egyéni terv benyújtás
2013. március 1. – 2013. március 31.
- A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatás keretében a támogatási összeg fennmaradó 10 %-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről 2013. március 1. – 2013. március 31.
- Az elkülönített bogyós gyümölcs támogatásról szóló 33/2012. (IV. 2.) VM rendelet alapján megállapított bogyós gyümölcs támogatási jogosultság átruházási kérelmének benyújtása minden év március 1. – április 1.
Mindezek mellett ne feledjétek, hogy március 31. a határideje a földhasználat bejelentésének is!
Magyarország reményeink szerint díszvendégként jelenhet meg a 2014-es nürnbergi BioFach szakkiállításon és vásáron- közölte Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy szakmai rendezvényen.
Európa legnagyobb nemzetközi bioszakvásárán a díszvendégként való megjelenés kiemelkedő lehetőséget biztosíthat a minőségi biotermékek, valamint hazánk bemutatkozására is – húzta alá Tóth Katalin.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a biogazdálkodás területén, amit célszerű még jobban kihasználni. Hozzátette, a biogazdálkodás világszerte fejlődő ágazat, folyamatosan növekszik a termelés és a fogyasztás is, ugyanakkor a verseny is fokozódik ezen a területen. Tóth Katalin leszögezte, a kiváló minőségű, magas beltartalmi, hazai termesztésű és feldolgozású biotermékek jelentős exportlehetőséget képviselnek, valamint kiválthatnák a beáramló import biokésztermékeket, javítva a mezőgazdaság, illetve a hazai kereskedelem mérlegét.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai ökológiai gazdálkodás további térhódítása előnyös az egészség és a hazai környezet számára is.
Bejelentette: megkezdődött a Nemzeti Vidékstratégiában szereplő „Ökológiai gazdálkodás program” akciótervének kidolgozása, amely a 2014-2020 közötti időszak teendőit fogalmazza meg. Ezek között szerepel például a piaci igényekhez alkalmazkodó termelésnövelés és a feldolgozás fejlesztése, az ökológiai gazdálkodásból származó termékek népszerűsítése, a fogyasztói tudatosság és bizalom növelése, valamint termelői-fogyasztói hálózatok létrehozása.
Tóth Katalin azt is elmondta, hogy a szaktárca azzal is segíti a biogazdálkodókat, hogy mostantól a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt péntekenként a Vidék Mustrán rendszeresen standot biztosít számukra.
Forrás: VM
Néhány évvel ezelőtt egy anyaországi barátom muszlimmá lett.
Egészen komolyan gondolta a dolgot, azóta is (igaz)hívő ember. Kicsit csóváltam a fejem, aztán mondom magamnak, nem tragédia, valahol mégiscsak testvérek vagyunk mi Ábrahám kebelén, keresztények, muszlimok és zsidók, bármilyen balhés család is vagyunk amúgy.
Na de eljött az idő, amikor találkoztunk egy üveg sör meg egy ásványvíz mellett. Mondom neki: Ember, megértek én mindent. De azt áruld el, hogy az Istenbe’ lehet kibírni egy életet disznóhús nélkül?!
Amire Ő azt mondta: „Miért, hogy lehet kibírni egy életet egyetlen nővel?!”
Ami korrekt, az korrekt, majdnem igazat adtam neki.
Azért mégsem. Mert most, ahogyan telnek az évek, negyvenévesen egyre fontosabb számomra a szalonna, és egyre kevésbé fontos a… izé… khm, na.
Valamikor fiatal koromban egész kondákat adtam volna egy picurka hmmm…, na meg most a szalonnaevést is nehéz abbahagyni, jöjjön bár minden csábosságával a Miss Hustler.
A potenciának vagy libidónak ehhez semmi köze. Öregedünk és bölcsülünk.
Olyan nékünk, erdélyieknek ― különös tekintettel a székelyekre ― a szalonna, mint eszkimónak a fókazsír, és amerikainak a hamburger. A szalonna akkor is jó, ha éppen rossz.
Rossz szalonna nincsen, csak jóllakott ember.
Az ember legfinomabb barátja a disznó.
A koleszterint, akárcsak a női orgazmust, gonosz, liberális emberek találták ki, hogy többé semmiben ne találjunk örömet.
Erre azért falni kellene egyet, vereshagymával, házikenyérrel, szalonnát. Meg némi pálinkát is utána. Mert ez köztudomásúlag elégeti a női(es) sivalkodást.
Ahol disznó van, ott ember is van, legalábbis volt.
Ahol ember van, ott disznó is van, még olyan helyeken is, ahol a disznyó tisztátalan állatnak számít, és ezt semmiféle háremmel nem lehet kompenzálni.
Szeret minket a Jóisten, adott disznót, ha nem nekünk, akkor a szomszédnak, sógornak, rokonnak, aki ad kóstolót.
Jómagam az év 365 napjában napi háromszor vagyok képes szalonnát enni, füstölve, abálva, sütve, egyszer még nyersen is megkóstoltam, ez azért nem nekünk való, ezt hagyjuk ki.
A rendes szalonnában van egy kis húscsík, ami a rendes mészáros keze munkáját dicséri, a rendes szalonnát megáztatják sós vízben, a rendes szalonnát megfüstölik, a rendes szalonnát bepaprikázzák és megfokhagymázzák, a rendes szalonna kemény és omlós, mint a mogyoró, a rendes szalonnának a bőréhez képest a rágógumi tápos úri faxni.
Ha nem rendes a szalonna, akkor is tud finom lenni, lehetőleg ne legyen két ujjnál vastagabb.
Ha vastagabb, akkor is lehet finom.
Ha én költő volnék, ami nem vagyok, bármennyire is elvetemült legyek, ódát írnék a szalonnához.
Próbáljon csak meg egyszer valamiféle elvetemült vegetáriánus fehérnép szűzpityókalevest vinni például egy csángó kaszásnak. A kórházi kezelés felét állom.
És most szívéhez kaphat mindenféle orvos, egészséges életmód hirdetője, a Krisna-hívőkről nem is beszélve. Nem én mondom, a történelem mondja: lényegesen kevesebb ember halt meg a szalonna miatt, mint ahányan amiatt, hogy nem volt szalonnájuk se’.
A disznónak, ami amúgy szimpatikus állat, és ilyenekkel már megtanultunk együtt élni a világnak ezen szegletén: egyetlen célja van: táplálni bennünket. Semmiféle más szerepe nincs az evolúciós láncban. Ha a disznók kihalnának, amitől Isten is őrizzen bennünket: mindössze „csak” az emberiség jobbik része halna meg, és maradnának utánunk a planktonok, ami engem speciel kicsit vigasztal.
Gyimesi ember lévén, még annyit mondanék, hogy aki nem tud bicskával, házikenyérrel, jó túróval és vereshagymával szalonnát enni, az tekintse magát a civilizációs versenyfutás örök vesztesének.
György Attila, Háromszék
Forrás: erdely.ma
A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet lapjánAz őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes
Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságán vagy
a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalok falugazdász irodáiban vagy
a Kormányablaknál lehet benyújtani.
Az ügyintézést gyorsíthatja, ha a szükséges nyomtatványokat kitöltött állapotban nyújtja be.
228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete:
- Az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelem, adatnyilvántartó és változásbejelentő lap
- Nyilatkozat, illetve változásbejelentő lap a saját gazdaságról és a …. évi termelésről
- Nyilatkozat a társadalombiztosítási jogviszonyról
2. számú melléklet:
- Őstermelői igazolvány, az ügyintézés során kerül kiállításra
3. számú melléklet:
- Értékesítési betétlap, az ügyintézés során kerül kiállításra
